Alapítványunk is képviseltete magát és több Békés megyei résztvevője is volt a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegek Szövetsége által szervezett Országos SM Napnak, amelynek idén Siófok szolgált helyszínéül.
Amint a rendezvényről ismeretterjesztő és szemléletformáló céllal is kiadott országos sajtóközlemény kiemeli, sclerosis multiplexben a szervezet saját immunrendszere indít gyulladásos támadást az agy és a gerincvelő ellen. Károsodhat az idegrostokat szigetelő mielinhüvely, később maga az idegrost is, ezért a tünetek attól függően változnak, hogy az idegrendszer mely területei érintettek. A látás, az egyensúly, a mozgás vagy a kézhasználat zavara mellett gyakori lehet a kóros fáradékonyság, a fájdalom, a hangulati zavar, valamint a figyelem és az információfeldolgozás lassulása. A ma még nem gyógyítható betegség többnyire fiatal felnőttkorban kezdődik, Magyarországon mintegy tízezer ember él vele.
„Az SM-betegség egyik legnagyobb terhe abból fakadhat, hogy számos tünete kívülről nem látható, a környezet pedig könnyen a beteg saját hibájának tekintheti azokat. A lassulást lustaságnak, a feledékenységet figyelmetlenségnek, a visszahúzódást érdektelenségnek láthatja. Pedig az érintett sokszor minden erejével próbál helytállni, de az idegrendszere akadályozza” – emelte ki Furcsa Józsefné, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegek Szövetségének elnöke.
A SM-gyógyszerek a betegség lefolyását módosítják: az autoimmun gyulladást fékezik, csökkenthetik a fellángolások és az új idegrendszeri gócok kialakulásának, ezzel a tartós állapotromlásnak a kockázatát. De önmagukban nem szüntetik meg a fáradékonyságot, a fájdalmat, a depressziót vagy a gondolkodási nehézséget – hatásukat ezért nem lehet pusztán abból megítélni, hogy a beteg érez-e gyors javulást.
„A személyre szabott gyógyszerválasztásnál a várható hatékonyság és a kockázatok mellett számít a beteg életmódja, munkája, lakóhelye, társbetegségei és gyermekvállalási terve is. Nincs olyan SM-gyógyszer, amely minden beteg számára egyformán a legjobb választás. A megfelelő kezelés kiválasztása az orvos és a beteg közös döntése, a kezelési javallatok pontos követése növeli annak esélyét, hogy a betegeink hosszú távon is megőrizhessék a munkájukat, az életminőségüket vagy családot alapíthassanak” – hangsúlyozta dr. Mike Andrea neurológus, a Magyar Neuroimmunológiai Társaság vezetőségi tagja.
Az SM kutatása nemcsak a fellángolásokat kiváltó immunfolyamatokra összpontosít. A vizsgálatok a központi idegrendszerben tartósan fennmaradó gyulladást, az idegsejteket körülvevő sejtek szerepét, valamint a fellángolásoktól független, lassú állapotromlás okait is keresik. Az új diagnosztikai kritériumok a korábbinál több MRI-jellegzetességet és laboratóriumi eredményt vesznek figyelembe, hogy hamarabb lehessen felismerni a betegséget és megkezdeni a kezelést.
„Az SM nem csak egymást követő rosszabbodások és nyugalmas időszakok sorozata. A látványos fellángolások között is végbemehetnek olyan, kívülről nem érzékelhető idegrendszeri folyamatok, amelyek hosszabb távon hozzájárulhatnak az állapotromláshoz. Ezért is fontos, hogy a diagnózis minél korábban megszülessen, és a megfelelő kezelés időben megkezdődjön” – fogalmazott a nemzetközi kutatások legújabb eredményeit összegző dr. Simó Andrea neurológus.
A teljes összefoglaló IDE KATTINTVA olvasható.